Portugália 1

 
 
 
Évszám: 

KURCZINA ANITA

sebészet gyakorlat

Centro Hospitalar de Lisboa Central - HOSPITAL CURRY CABRAL (HCC)

04/08/2014-29/08/2014

 

Lisszaboni élmény

 

Mikor megérkeztem Lisszabonba, nem igazán voltam tisztában azzal, hogy mire is számítsak: nem tartozik a ’must to see’ London-Párizs-Róma jellegű városokhoz, ahol már az utazás előtt pontosan tisztában vagy a kötelező látnivalókkal és telve vagy a művészien beállított fotók által megalapozott elvárásokkal. Nem. Lisszabonban pont az volt a nagyszerű, hogy ott mindent magamnak fedeztem fel. Olyan meglepetésszerű varázsa volt, hogy egy hónapnyi idő is kevés volt betelni az ámulattal.

Lisszabonban két egyetem van: az AEFCML és az AEFML. Én az AEFCML-t választottam. Különbség az, hogy mi kb 10 fővel kevesebben voltunk (olyan 25en), no meg hogy a mi rezidenciánk igen jó helyen volt, közel a belvároshoz, tiszta, modern, rendezett, és ami fontos, hogy volt benne több felszerelt konyha is. 4 kisebb kórházba voltunk beosztva, míg a másik csapat hallgatói a legnagyobb központi kórházba. Én mindenképpen az AEFCML-t ajánlom. Bár a másik csapatnál járt portugál sim kártya, ami jelentősen megkönnyítette a kommunikációt.

A kórház a rezidenciánktól olyan 15 perc séta volt és utunk egy gyönyörű parkon vezetett keresztül, ahol kacsák totyogtak a lábad között, míg átvágtál a bambuszerdőn. Minden nap 8.30ra jártunk, a reggeli megbeszélés fél órás volt, ahol csak dísznek ültünk, mert minden portugálul zajlott és végig azon küzdöttünk, hogy értelmes arcot vágjunk mindezek ellenére. 9 körül lementünk a műtőbe és kiválasztottuk azt a beavatkozást, ami érdekelt minket. Csak általános sebészeti műtétek voltak, így akit érdekel a mellkas-érsebészet, annak nem ajánlom a kórházat. De a HCC egy transzplantációs központ is volt egyben, ahol máj- pancreas- vese átültetés volt a menüsoron, így két alkalommal volt lehetőségem máj transzplantáción bent lenni, ami hatalmas szakmai élmény volt számomra. Az orvosok mind kedvesek, legtöbben gagyogtak angolul, de azért szerencse, hogy az anatómia legnagyobb része nemzetközi… És ha nem is voltál kampómester, akkor is előszerettel beöltöztettek és maguk mellé állítva bíztattak, hogy nyugodtan tapogasd végig a műtéti területet. Ha kedvem támadt tanulni, akkor nem gátoltak meg benne, de az sem okozott gondot, ha 12 órakor megköszöntem a lehetőséget, mert akkor nyitott a menza… és elérkeztünk az ebédhez. Zseniális volt. Komolyan. 5 fajta menüből választhattunk, amik a vega-gluténmentes-tőkehalas (bacalhau)- csirkés/sertés- tengeri herkentyűs tengely mentén csoportosultak és olyan minőséget képviseltek, amit a legtöbb étterem is megirigyelhetett volna. Kaptunk még desszertet- nagyon édesszájúak a portugálok, ami kedvemre való volt- salátát is rengeteget, meg levest is, de őszintén szólva annak minden formája ehetetlen volt. Nagyon könnyen hozzászoktam a jóléthez, jelentős súlygyarapodással tértem haza…

A városban való közlekedés olyan, mint a többi nagyvárosban: metró- villamos-busz triumvirátus hálózata jól lefedi a várost, könnyen megközelíthető minden, ha időben elindulsz. Bár hozzáteszem, nagyban hozzájárult a közlekedési rendszerrel való harmonikus kapcsolatomhoz az, hogy nyaraltam és sosem siettem sehova. De a havi bérleten kívül,- ami elég drága – sok euro folyt el a strandok látogatása során, mert a városi vasúton, ami kivisz oda, külön kell fizetni, uh összességében a közlekedésre elég sokat költöttem.  

Annak ellenére, hogy hozzánk képest délebbi szélességi fokon fekszik a város, sosem volt melegem az állandóan fújdogáló szélnek köszönhetően, és azt is hamar megtanultam, hogy hogyan lehet boldog szimbiózisban élni a meg-meglibbenő szoknyácska alatt megbújó shorttal. Reggel és este viszont kifejezetten hideg volt, uh mindenképpen fontos melegebb ruhával is készülni. Lisszabon 7 dombon fekszik, (és nem Róma szerű földhányásokon), ami eléggé izgalmassá teszi a várost- és fárasztóvá, no meg az igen csúszós térburkolatnak köszönhetően veszélyessé is. Ennek tulajdonítottam azt a jelenséget, hogy magas sarkú cipőt én ott nem láttam, ezzel szemben a telitalpú platformok aranykorukat élik.

A városban nagyon-nagyon sok a látnivaló, mindig akad vmi program, étterem, sok programot szerveztek a helyi CP-k is, stb, stb, lényeg, hogy nem sok lehetőséged van unatkozni. És ha úgy döntesz, hogy aznap ejtőzni van kedved, akkor kilátogatsz az óceánpartra. A strandolási lehetőség Lisszabon agglomerációjában van, kb olyan 30-45 min- re vannak a jó partszakaszok. A víz valóban nem Balaton hőmérsékletű, ami olyan 16-18 fokot jelent, és ez annyit tesz, hogy 10 percbe telik, amíg megunod, h visongsz a hőmérséklettől, majd ismét 10 perc telik el és érzed, hogy az acrális területek elkezdenek fagyni… uh aki az egész hónapját önfeledt örömfürdőzéssel álmodta meg, annak nem Portugália a célpontja. De ezzel szemben itt lehetőséged van kipróbálni magad a szörfdeszkán, és a környéken olyan partszakaszok találhatók, ahol a méteres hullámok gyermeki örömforrást jelentenek minden korosztály számára. És miközben próbálsz lábra állni fürdőruhádat igazgatva aznap már századjára, akaratlanul is az jut az eszedbe, hogy azért a víz az úr.

Hétvégente elhagytuk a várost, többek között felkerestük a környéken Sintra városát és Cabo Da Roca-t, ami mind egy-egy napos kirándulás, de meglátogattuk Coimbra-t, ahol az egyetem a világon az egyik legkorábban alapítottak közé tartozik és gyönyörű, de tényleg, azonban egy napnál több időt ott sem érdemes eltölteni. Szervezett kirándulásunk volt Portóba, hova máshova, ami ismételten egy gyönyörű város, tele borral és izgalommal, de Lisszabon mellett az is egy kicsit elhalványult nekem. Nagy szívfájdalmam azonban, hogy nem sikerült eljutni Algarve-be, no de majd legközelebb.

Összefoglalva: mindenképpen látogass el vmikor Portugáliába! Gyönyörű ország, kedves emberekkel, tele meglepetéssel. Garantáltan nem fogsz unatkozni, de ha mégis megteszed, akkor az nem a hely hibája… J És ezúton is szeretném megköszönni a DOE-nak a lehetőséget!!!

Engedélyezem, hogy a Debreceni Orvostanhallgatók Egyesülete (DOE) facebookos csoportján, ill. a DOE honlapon publikusan is megossza élménybeszámolómat és fényképeimet.